BETEGSÉGEK

Itt a cicák egészségi állapotával kapcsolatban több fontos információt szeretnék megosztani Veletek. Ismereteimet természetesen nem az állatorvosi egyetemen szereztem, de az elmúlt kilenc évben elolvastam minden fellelhető tanulmányt, résztvettem több tenyésztőknek tartott külföldi szemináriumon és nem utolsó sorban több nálam tapasztaltabb tenyésztő mentorált, akik 20-25 éve tenyésztik a ragdoll fajtát. 

Feline Coronavirus - Feline Infectious Peritonitis

Az egyik talán legkényesebb téma, amivel kapcsolatban rengeteg téves információ kering a köztudatban.

Az itt általam leírtak a 2019. november 16-17-én a University at California Davis egyetemen megtartott Winn FIP Symposium-on elhangzottak alapján - sajnos csak általam fordítva - olvashatóak, ez volt ugyanis a Feline Coronavirus-ról és a FIP-ről elhangzott legaktuálisabb tájékoztató, amin online bárki részt vehetett, akit érdekelt ez a kardinális téma.

A Feline Coronavirus két különböző biotípus formájában létezik: a Feline Enteric Coronavirus (FECV) és a Feline Infectious Peritonitus Virus (FIPV).

A Feline Infectious Peritonitis Virus (FIPV) a FECV fertőzésből alakul ki mutáció révén. Ez a mutáció minden macska esetében egyedi, csak elenyészően ritkán fordult elő, hogy a FIPV macskáról macskára terjedjen.

A FECV gyakorlatilag minden macskában megtalálható, a tesztelés gyakorlatilag értelmetlen, mert az arány és a kitettség olyan magas. Erre nagyon érdemes odafigyelni, mert előfordulhat, hogy az állatorvosok azt javasolják, hogy a cicát teszteljék FECV-re, annak ellenére, hogy ez nem fogja előre vinni a cica diagnosztizálását, hiszen a teszt szinte biztos, hogy pozitív lesz.

A FECV a macskák 11%-ánál mutálódik FIP-pé, de még ebben az esetben sem minden macska mutatja a betegség tüneteit.

A nem mutálódott FECV a macska emésztőrendszerében él és nem okoz problémát. Az ártalmatlan FECV amennyiben mutálódik, átalakul egy másik vírussá, amely már halálos veszélyt rejt magában. A mutálódott vírus az emésztőrendszerből átkerül a makrofágokba, amelyek a véráramon keresztül eljuttatják a vírust más szervekbe.

A FIP-nek két fajtája létezik, a száraz és a nedves FIP, de a betegség lefolyása alatt ez változhat is a cicánál, tehát a nedves FIP szárazza, vagy a száraz nedvessé alakul.

A macskák halálozási oka a FIP következtében világszerte 0,3-1,3%-ra tehető.

Hogyan védekezhetünk a FIP ellen?

A mutáció kontrollálására nincs lehetőségünk, de csökkenthetjük a kockázati tényezőket. Ilyen elsőként a tenyésztők esetében, hogy a FIP-pel diagnosztizált macskákat  nem szabad tenyészteni. Csökkenteni kell a cicák számára a stresszfaktorokat. Egyik ilyen jellemzően, hogy elegendő térre és olyan helyekre van szükségük, ahová elbújhatnak. Javasolt a Feliway diffúzor, vagy stressz elleni Bach terápia alkalmazása. Fontos, hogy a cicák egyéb betegségei gyógyítva legyenek, fontos, hogy a cicákat féregtelenítsük. Fontos a cicák megfelelő táplálása annak figyelembevételével, hogy húsevők, illetve hogy természetüknél fogva nagyon kevés vizet isznak, ezért nedves táplálékra is szükségük van.

Amennyiben cicánknál FIP-et állapít meg a teszt, nagyon fontos, hogy ne adjuk fel, hiszen a FIP ma már egy gyógyítható betegség! Ebben az esetben vegyük fel a kapcsolatot szakértővel.

PARAZITÁK

Macskáink életét megnehezíthetik a külső és belső élősködők. Semmiképpen ne gondoljunk arra, hogy ez a mi hibánk, ettől 100%-osan senki nem tudja megvédeni a cicáit, senki sem csalhatatlan. Mi a tenyészetünkben szúrópróbaszerűen rendszeresen vizsgáltatjuk a cicáinkat, de még így is mindig aggódom, hiszen gyakran járunk kiállításokra, hozunk új tenyészmacskákat másik tenyészetekből stb.

Külső élősködők

Amikor a külső élősködőkről beszélünk, mindenkinek egyből a bolha jut eszébe. Ezt az élősködőt a legkönnyebb észrevenni, mert sajnos elég látványos, maguk az élősködők, de az általuk hagyott ürülék is.

Másik külső élősködő, ami bent élő cicáinknál előfordulhat, az az atka, ami a cicáknál az immunrendszer gyengülése vagy stresszhelyzet esetén elszaporodhat. Tünete, hogy a cicák szőre úgy néz ki, mint ha korpás lenne. 

Mindkét esetben a kezelés rendkívül egyszerű, forduljunk bizalommal állatorvosunkhoz és tenyésztőnkhöz.

Belső élősködők

Ez a terület már korántsem olyan egyszerű, mint a külső élősködők esete.

A két leggyakrabban előforduló parazita a giardhia és a Trichomonas Foetus, sajnos a diagnózis sem olyan egyszerű, mert a két parazita nagyon hasonlít egymásra.

HASMENÉS

Nagyon gyakori probléma, hogy a cicáknak hasmenése van. Ennek minden esetben utána kell járni, hogy mi okozza, hogy az amúgy is rossz ivó cica ne száradjon ki. 

Amikor ez a probléma merül fel, három fő lehetséges válasz akad. Az első és legkézenfekvőbb a táplálkozásban történt hirtelen változás. Nagyon fontos, hogy cicánk étrendjén ne változtassunk drasztikusan, csak szép fokozatosan lehet új tápra, konzerve váltani.  El sem tudjuk képzelni mekkora kárt okozunk azzal, ha össze-vissza váltogatjuk a cica eledelét. NE tegyük, ne higgyük azt, hogy új ízekre van szüksége, vagy megunja amit fogyaszt...

Ha nem történt változás a táplálkozásában, akkor a következő legtipikusabb lehetőség, hogy valamely baktérium elszaporodott az emésztőrendszerében. Ez probiotikumos és antibiotikumos kezeléssel gyógyítható. Nagyon fontos viszont, hogy keressük fel állatorvosunkat, akinek vigyünk széklet mintát, amit beküldhet a laboratóriumba vizsgálatra. Így az is megvizsgálható, hogy ez az eset, vagy a következő lehetőség áll fennt.

Ugyanis, ha nem baktérium a hibás, akkor a következő legtipikusabb lehetőség, hogy valamilyen parazitával nézünk szembe. A két leggyakoribb élősködő a giardhia és a Trichomonas Foetus (TF). A giardhia sajnos az ivóvízben is jelen lehet, ezért nagyon fontos a cicák rendszeres féregtelenítése. Tenyészetünkben háromhavonta féregtelenítjük a cicákat, és évente kétszer szúrópróbaszerűen szűretjük őket.

Nagyon fontos itt is, mint minden betegségnél, hogy viselkedjünk higgadtan, ne pánikoljunk, cicánk csak ránk számíthat! Ne hagyjuk, hogy akár az állatorvosunk pánikot keltsen bennünk! Gondoljunk arra, hogy gondos gazdik voltunk, feltártuk a probléma okát, amit lehetséges kezelni, meg is fogjuk tenni, cicánk nincs veszélyben. Fontos, hogy mind az állatorvosunkkal, mind a tenyésztővel vegyük fel a kapcsolatot, kérjünk segítséget. Fontos, hogy a tenyésztőnket tájékoztassuk - különösen, ha nem sok idő telt el a cica elhozatala óta - mert ezzel az információval akár neki is segítséget nyújthatunk, hogy ha szükséges vizsgáltassa meg a tenyész cicákat, hiszen akármilyen gondosan is jár el, senki és semmilyen teszt sem tévedhetetlen.

Hypertrophic Cardiomyopathy - HCM

A macskáknál a leggyakrabban előforduló szívbetegség, amely a szívfal megvastagodásával jár. Nemcsak a ragdolloknál, vagy a tenyésztett fajtáknál, hanem bármely macska esetében is előfordulhat.

Az allábbiakban láthatjuk a különbséget egy normál működésű macskaszív és egy HCM-től szenvedő macskaszív között:

A ragdoll fajtánál rendelkezésre áll genetikai teszt, amelynek segítségével még a tenyésztés előtt kiszűrhetjük a genetikailag hajlamos cicákat. Fontos azonban azzal tisztában lennünk, hogy egy ilyen teszt nem azt állapítja meg, hogy cicánk soha nem fog HCM-től szenvedni, hanem hogy genetikailag nem hajlamos rá, ettől függetlenül az kialakulhat, ezért ultrahanggal is figyeltetnünk kell tenyészcicáink szívét. Általánosan elmondható, hogy a pozitív genetikai tesztek manapság már szinte nem is fordulnak elő, mert a teszt megjelenését követően a legtöbb pozitív, vagy hordozó cicát kivonták a tenyésztésből. Ennek ellenére természetesen lelkiismeretesen teszteltetjük tovább tenyész cicáinkat. Igazán szerencsések vagyunk, hogy a fajta esetében rendelkezésünkre áll ez a genetikai teszt, hiszen sok fajtánál erre nincs lehetőség.

Itt látható egy genetikai teszt eredménye, amit példaként szeretnék megmutatni:

  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • Instagram

© 2019 by Judit Józan

 A weboldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, az itt található szöveges tartalom részben vagy teljes mértékben történő citálása csak a weboldal és a szerző megjelölésével lehetséges.